Ahol az égbolt is élmény
2016. július 16.
A Hortobágyi Csillagoségbolt-park, nevéhez méltóan, számos égi látnivalóval szolgálta meg, hogy július folyamán felkerestem.
Az éjszaka folyamán, még a teljes sötétség beállta előtt, szokatlan látványra lettem figyelmes az északi horizonton. A négygémű kút mellett fotózva, az amúgy is színpompás látóhatáron világító felhők jelentek meg, amelyek a mi földrajzi szélességünkről csak igen ritkán, általában a nyár közepén láthatók. Az említett, kékesfehér színű felhők a mezoszférában, 76-85 kilométeres magasságban jelennek meg, és általában napnyugta után egy órával tűnnek fel. Önmagában nem bocsátanak ki fényt, hanem a Nap világítja meg őket, ha az égitest a horizont alatt 6-16 fokkal tartózkodik. Légkörben való megjelenésük meglehetősen újkeltű jelenség, melynek minden bizonnyal a klímaváltozás az oka. (Az említett felhők a melléklet képen a legfelső állású gém előtt, és a gémek alatt láthatók fehér színben.)
A terület 2011-ben csatlakozott a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság kezdeményezéséhez, és nyerte el – európai viszonylatban kiváló minőségű csillagos ege miatt – az ezüst fokozatú minősítést. A terület településeinek közvilágítását azóta is úgy korszerűsítik, hogy az ég háttérfényességét a legkevésbé zavarja. A létesült Hortobágyi Csillagoségbolt-Park legfőbb égi látványossága, a városi fényszennyezéstől távoli helyeken a Tejút, amely ez alkalommal a vonuló felhők között jelent meg a jellegzetes kulissza előtt. A kép jobb oldalán ragyogó fényes „csillagban” a Marsot tisztelhetjük.
A lenyugvó nap előtt, egy légköri front utáni letisztult időben markánsan kirajzolódott a 60 kilométer távolságban fekvő Bükk-hegység sziluettje, miközben egy pásztorszállás mindennapjaiba is betekintést nyerhettem kamerámmal.
2015 tavaszán nyitotta meg kapuit Mátán a Fecskeház Erdei Iskolával közösen üzemeltetett bemutató csillagvizsgáló, ahol előzetes egyeztetéssel a nagyközönség számára tárják fel ez égbolt csodáit. A mellékelt képen a hangulatos környezetben fekvő, épp munkában levő intézmény látható, miközben az égen a nyári csillagképek és az aktuális bolygók – Mars, Szaturnusz – találhatók.
A csillagda kupolája egy hét méter magas torony tetején kapott helyet, amelynek főműszere egy 14 centiméter átmérőjű refraktor. A fenti képen a távcső éppen a Jupiterre irányul, amelyet Gyarmathy István, az intézmény vezetője mutat be a lelkes érdeklődők számára.
|
|
|
« vissza
