Fagyos Göncöl
2017. január 16.
A téli Balaton partjának bizarr jégformációi felett szikrázóan fénylettek a csillagok.
Az elmúlt éjszakák metszően hideg, sarki szele nem kedvezett az asztrofotózásnak; az éterien tiszta légkörben az erős széllökések teljesen ellehetetlenítették a terepi munkát. Január 7-én alkonyatkor mégis bizakodva indultam útnak az Aranypart felé; a felhalmozódott jégtorlaszok éjszakai látványa nagyon vonzott a várható nehézségek ellenére is. Naplemente után Siófokra érve már -10 fokot mutatott az autóm hőmérője! Dermesztő élmény volt, amikor a Beszédes sétányon egy velem szemben kerékpározó alakra figyeltem fel. Ilyen körülmények között „lehetetlen küldetés” hosszú időt az ég alatt tölteni; előbb-utóbb úgyis átfagy az ember. Még világosban kerestem egy nekem tetsző kulisszát, majd visszaültem a kocsiba egy kicsit melegedni. Már előre összeállítottam a felszerelést a becsült paraméterekkel együtt. A szél mellett, első negyedben járó Hold és a városi fények amúgy is korlátozták a maximálisan kiexponálható expozíciós időt.
A télvíz idején a horizont közelében járó Göncölszekér stílusos harmóniát nyújtott a balatoni tájjal; szabad szemmel megfigyelve a konstelláció jellegzetes hét csillaga szinte táncolt a jégen. A mellékelt kép asztrofotózásra átalakított Canon EOS 6D vázzal és Canon 16-35-ös objektívvel készült ISO 5000 érzékenység, 8 másodperc idő és 6,3-as blende mellett.
« vissza
